Osho - a nevetésről

Miért várnál indokra a nevetéshez? Az életnek önmagában épp elegendő indoknak kellene lennie a nevetésre. Hiszen olyan abszurd, olyan nevetséges. Olyan gyönyörű, olyan csodálatos! Mindenféle-fajta dolog együttesen. Egy hatalmas, kozmikus tréfa.

A nevetés a legkönnyebb dolog a világon, ha engeded. Mára mégis nehézzé vált. Az emberek nagyon ritkán nevetnek, sőt, amikor nevetnek, az sem őszinte. Az emberek úgy nevetnek, mintha szívességet tennének valakinek, mintha valamilyen kötelességet teljesítenének. A nevetés mulatság. Nem másnak teszel vele szívességet!
Azért nem kell nevetned, hogy boldoggá tegyél vele valakit, mert ha nem vagy boldog, akkor mást sem tehetsz boldoggá. Egyszerűen a saját kedvedre nevess, ne várj hozzá indokot. Ha elkezdesz beletekinteni a dolgokba, képtelen leszel abbahagyni a nevetést. Minden dolog már önmagában tökéletes ok a nevetésre – nem hiányzik hozzá semmi –, de te mégis nehezen engedsz. Nagyon szűkmarkú vagy… szűkmarkú vagy a nevetéssel, a szeretettel, az élettel. Amint egyszer megérted, hogy a szűkmarkúságot el lehet dobni, átlépsz egy másik dimenzióba. A nevetés az igazi vallás. Minden más csupán metafizika.