Amalfi Coast (Italy)

Másról szól a dal

http://masrolszol.uw.hu/masindex.html

Eagles - Hotel California

http://masrolszol.uw.hu/dalok/dal.php?dalcim=Hotel_California

Kovács László Stone - Magam vagyok

Osho - elfogadás

Semmi sem hiányzik; minden az, aminek lennie kell. Mindenki már eleve tökéletes. A tökéletességet nem kell elérni; már itt van. Abban a pillanatban, hogy elfogadod magadat, feltárulkozik.

Ha nem fogadod el magadat, folyton árnyékokat kergetsz, délibábokat, távoli délibábot hajszolsz, amely csak akkor látszik gyönyörűnek, ha nagyon távol vagy tőle. Minél közelebb érsz, annál inkább azt látod, hogy semmi más, csak homok, délibáb volt. Akkor újabb délibábot teremtesz. És így vesztegetik el az emberek az egész életüket…

Egyszerűen fogadd el magadat olyannak, amilyen vagy. Semmit nem kell szégyellned, semmit nem kell elítélned. Nincs mód az ítélkezésre, nincs mód az összehasonlításra, mert minden ember egyedi. Sosem volt olyan ember, mint te vagy, és soha nem is lesz újra, tehát egyedül vagy; az összehasonlítás lehetetlen. És a létezés azt akarja, hogy ilyen légy, ezért teremtett ilyennek. Ne harcolj a létezés ellen, és ne próbáld fejleszteni magadat; azzal csak felfordulást csinálsz. Így csinálnak az emberek egy nagy felfordulást az életükből.

Tehát ez az üzenetem számodra: Fogadd el magadat. Kemény lesz, nagyon kemény, mert az idealista elme mindig résen van, és azt mondja: "Mit csinálsz? Nem ez az, amit tenned kell! Nagyszerűvé kell válnod, buddhává vagy Krisztussá kell lenned - mit csinálsz? Ez nem úgy néz ki, mint egy buddha, úgy viselkedsz, mint egy bolond. Megőrültél?"

Fogadd el magadat. A buddhaság az elfogadásban rejlik.

Osho

ELVIS

Moonlight reflections by Tron Syversen (relax)

Tron Syversen - Flow of Life (relax)

Popper Péter - A négylábú asztal

Popper Péter: Milyen a valódi szeretet? (Nyitott Akadémia)

Michael Jackson - Fall again (dalszöveg magyarul)

Újra

(átírt fordítás)

Mint a tűz
éget a szívemben
minden egyes
külön töltött pillanat.
Szükségem van Rád
hogy elkezdhessem
napjaimat.
Egyedül nem hagylak.
Rólad képzelt képek
szemembe villannak;
mindenben, mindenhol
Téged látlak.
Az idő, a távol
itt belül csak gyilkol.
Kell a szerelmed,
hogy életben maradhassak.

Találkozásunk
az idő végezetéig
újra akarom élni;
  teljesen, újra
beléd akarok esni.

Küzdöttünk, harcoltunk
de a győzelem elmaradt.
S most itt állunk... szemben
a megbocsátás hegye;
el nem fordulhatsz!
Lezárjuk a múltat
- kérlek folytassuk az utat!

Találkozásunk
az idő végezetéig
újra akarom élni;
  teljesen, újra
beléd akarok esni.

Megpróbálsz mindent,
még azt is, miről
úgy gondoltad
nem működhet soha;
mert ha élsz és szeretsz
mikor adsz és haladsz
az érzésért az ember
bármit felad.
De Babym mindez
semmit sem jelent,
ha nem vagy itt
hogy megoszd velem.

Lélegzem - élek,
alszok és halok;
mindaddig míg,
 Rólad álmodhatok.


Találkozásunk
az idő végezetéig
újra akarom élni;
  teljesen, újra
beléd akarok esni.

(Elaine)

http://indavideo.hu/video/Michael_Jackson_-_Fall_Again_magyar 

Osho: Az élet misztériumai (A szerelemről)

http://www.scribd.com/doc/98716514/Osho-Az-elet-miszteriumai-Uj-Kor-Klub

Benned a Világmindenség

Mióta ide érkeztél, arra neveltek, arra biztattak, hogy légy valaki! Válj valamivé, valakivé!

De hát hogyan tehetnéd ezt, mikor már MINDEN vagy?

Miért kellene bármivé is válnod, mikor benned a Világmindenség?

S te, ennek a benned élő végtelenségnek apró szeleteit éled csupán. Elszigetelődsz, mert valaki vagy, valaki akarsz lenni, aki messze került az egységtől, s ezáltal messze került önmagától is!

S ez hiba, ez tévút, minden problémád alapja, gyökere. 

Elgondolkodtál-e már azon, mit jelent belesimulni a létezésbe? Olyan egyszerű, mint ahogyan az egész létezésünk egyszerű!

Csak az kell élned, amiért ide érkeztél. Semmi többet. S ehhez sohasem késő. Tapasztalni fogod, hogy abban a pillanatban, amikor a saját létezésed éled, áramlani kezd benned az élet. Nem lesz oka, s te mégis boldogságot érzel. Nem kérsz segítséget, s mégis, segítség érkezik. Nem fogsz szomjúhozni a szeretetre, mert a szeretet áramlik benned és hozzád.

Most azt kérded, miért is vagy itt? Ezt soha, senki sem tudja megmondani neked. Mert a válasz benned van. A létezés csak segíteni tud, hogy erre a válaszra rátalálj.

Abban a pillanatban, amikor nem a saját utadat járod, bokros, tüskés úton haladsz,

akadályokkal teli, bántásokkal teli, sebeket kapsz és sebeket adsz. Nyugtalan vagy, úgy érzed, az egész világ összeesküdött ellened. S ez egy kicsit így is van: a létezés emlékeztetni igyekszik téged önmagadra. Arra, hogy amit most élsz, az nem te vagy.

Hagyod sodorni magad az árral, hagyod hogy a jelen hamis értékrendje rád telepedjen, s  megpróbálsz e hamis értékrend szerint élni. S ez az út a semmibe visz.

Önmagad feladásával, elvesztésével sosem leszel boldog idelenn. Az igazi önmagadban ott élnek az igazi értékek: megértés, elfogadás, feltétel nélküli szeretet, megbocsátás, békesség önmagaddal és a világgal. Mélyen belül ott lapul, s arra vár, hogy felszínre hozd. Mert ez a MINDEN, az egész létezés, az egész univerzum. Színtiszta, pozitív energia.

A létezésben negatív energia nem létezik, ezeket a negatív energiákat mi hozzuk létre. A létezés nem ismeri az irigységet, a haragot, a féltékenységét, dühöt, békétlenséget,

szeretetnélküliséget. Ezeket mi teremtjük, itt és most, s kiszakadunk a létezés egészéből.

Ha egyszer mered majd magad a létezésre bízni, megtanulsz újra bízni benne, csodálatos átalakuláson megy át az életed. Vágysz valamire? Fogalmazd meg, ne tégy semmit, csak várakozz és figyelj. Ne akard te eldönteni, hogy ez a vágy hol, mikor és hogyan valósuljon meg. A létezés dolgozik érted, s te akkor és úgy fogod a vágyad teljesülését ajándékként kapni, amikor nem is gondolnád. A vágyak beteljesülése nem történik az elmén keresztül, sohasem. Amit az elme teremt, az mind-mind mulandó. De amit a szíved mutat, ami

szíved vágya, ami igazán a te vágyad, s nem az elméé, annak a vágynak a teljesülése örök.

Azt soha, senki nem veheti el tőled.

El kell döntened, hogy a világ szerint élsz, vagy önmagad belső világa szerint. A világ véges, a belső világ határtalan és örök. Ne bántsd magad ebben a létezésben. Ne okozz fájdalmat, bűntudatot, elkeseredettséget magadnak. Ne menj önmagaddal szemben.

Tudod, csak egyetlen ellenségünk van, s az mi vagyunk saját magunknak. Mert mi vagyunk minden szomorúságunk, bánatunk, fájdalmunk okozói. Kiszakadtunk az egységből. Ne félj visszatalálni ehhez az egységhez, az igazi létezésedhez.

Zsóka

Az igazi tolvajok - Osho

Az igazi tolvajok

Nincs mitől félned, mert nincs semmi vesztenivalód. Minden, amit el lehet rabolni tőled, értéktelen, akkor hát miért félnél, miért gyanakodnál, miért kételkednél?

Ezek a valódi tolvajok: a kétség, a gyanakvás, a félelem. Megsemmisítik minden képességedet az ünneplésre. Pedig amíg a Földön vagy, ünnepeld a Földet. Amíg tart ez a pillanat, élvezd ki a legvégsőkig. A félelem miatt annyi mindent elveszítünk. A félelem miatt nem tudunk szeretni, vagy ha szeretünk, akkor is csak félig tesszük, mindig csak úgy tessék-lássék. Mindig csak egy bizonyos pontig, és egy picivel sem tovább. Mindig elérkezünk egy ponthoz, amelyen túl már félünk, ezért ott megragadunk. Nem merülünk el mélyen a barátságban, mert félünk. Nem tudunk mélyen imádkozni, mert félünk.
Légy tudatos, de sose légy óvatos. Nagyon finom különbség van ezek között. A tudatosság nem a félelemben gyökerezik. Az óvatosság a félelemben gyökerezik. Aki óvatos, az talán sosem hibázik, de nem is jut messzire. A félelem az, ami nem engedi, hogy új életstílusokat, új energiacsatornákat, új irányokat, új vidékeket fedezz fel. Mindig ugyanazt az utat járod újra és újra, oda-vissza - mint egy tehervonat!

Osho

Magna Cum Laude - Néha (dalszöveg)

A narancsnak öltözött,
Nap, ha hozzád ér,
Engedd meg hogy én legyek
Az árnyékot adó falevél.
S a nagy fagyok előtt,
Hogy pár percünk legyen,
Majd én leszek a pilótád
Ki átrepít a jéghegyen.

Néha kevés egy élet,
Néha elég egy perc,
Ahhoz, hogy meghódítsd
Azt, akit majd a sírig ölelsz.
Néha kevés egy élet,
Néha elég egy perc,
Ahhoz, hogy meghódítsd
Azt, akit majd a sírig ölelsz.

Csak egyszer kellett valakinek,
Rám várnia.
Hisz tovább tartott az utam,
Mint a leghosszabb kálvária.
S van, hogy senkit nem érdekel,
Hogy milyen illatú a kertem,
Mert én nem érem el őt,
És a másik nem ér el engem.

Néha kevés egy élet,
Néha elég egy perc,
Ahhoz, hogy meghódítsd
Azt, akit majd a sírig ölelsz.
Néha kevés egy élet,
Néha elég egy perc,
Ahhoz, hogy meghódítsd
Azt, akit majd a sírig ölelsz.

 

Magna Cum Laude: Olyan virág (dalszöveg)

Morzsák között, zsebemben, szív alatt
Egy komisz kamasz érzés valahogy itt maradt
Valakire vár, nem véletlen maradt itt
Utolsó madárként, hogy elérje azt a valakit

Refr.
Mert olyan virág a szerelem
Letépni nem tudod
Szakadék szélén terem
Most már elmondhatod, hogy
Olyan virág a szerelem
Ami egy illatot
Mindig itt felejt
Akkor is, ha örökre elhagyott

Minden tavasszal új köntösbe öltözött
Ahogy szorítottam, egyre több tűnt el belőle a kezeim között
S ahogy gondolatban mégis egy életen át kísért
Én akkor sem tartozom felelősséggel az álmaimért

Refr.
Mert olyan virág a szerelem
Letépni nem tudod
Szakadék szélén terem
Most már elmondhatod, hogy
Olyan virág a szerelem
Ami egy illatot
Mindig itt felejt
Akkor is, ha örökre elhagyott

Magna Cum Laude - Te légy most (dalszöveg)

Domboldalán hanyatt fekve napos reggel,
Senki se zavar, karunkon nincsen vekker.
Csak mi és a tücskök együtt ciripelünk,
Míg mások keményen dolgoznak mi boldogan éhezünk.

Refr. 2x: Csak te légy most karomban kincsem,
Aludj el nyugodtan, nincsen felhő most felettünk,
Mint gyermekek egymásba úgy szerettünk.

Csak a szél fésüli bozontos hajkoronánk,
De fentről valaki a Nap sugarait szórja ránk.
S a pitypangokról lefújt ejtőernyősök
Ők a mi katonáink, ó az igazi hősök!

Refr. 2x

Guruljunk le patakparti víztükröt lesve,
A kis fahídon menjünk át halakat keresve.
Olcsó hippik vagyunk, még te is az lehetsz,
Ahogy hullnak a virágszirmok: szeretsz vagy nem szeretsz?

"Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő." -Charlie Chaplin

"- Az idő mindent megváltoztat.
- Mindenki ezt mondja, de ez nem igaz. Csak a tettek hoznak változást. Ha nem teszel semmit, nem változik semmi." -Doktor House c. film

"A szeretet türelmes, minden más türelmetlen. És amint egyszer megérted, hogy türelmesnek lenni annyi, mint szeretni, és türelmesnek lenni annyi, mint imádságban lenni, akkor mindent megértettél. Meg kell tanulnod várni." -Osho

Magna Cum Laude - Úgy szeress (dalszöveg)

Úgy mondanám felejtsük el
Hogy az elhibázott szavaim mögé láttál
Hűvös vasárnap és azon tűnődöm
Egyedül ülve a családi asztalnál
Hogy túl korán választottam el
Az éretlen gyümölcsöt a lombkoronától
Még érni kellett volna hagyjuk
Hogy az ölünkbe hulljon magától

Refr.
Olyankor szeress, mikor rám senki se vár
Csak akkor keress, mikor őszbe fordul a nyár
S ha elhamvadnak majd regénybe illő éveink
Akkor, ahogy először, úgy ölelj megint

Csak egyszer lássalak még
Utána elpárologhat zsebemből minden aranyom
Mert könnycseppekből lett végül az ágyam
Rongyos zsebkendőkből a takaróm
Kinek álcáztad magad?
Túl egyszerű a kérdés, mégis örök talány
Oly sok év lehámlott homlokomról
Mire megtanultam, mi az igazi magány

Refr.
Olyankor szeress, mikor rám senki se vár
Csak akkor keress, mikor őszbe fordul a nyár
S ha elhamvadnak majd regénybe illő éveink
Akkor, ahogy először, úgy ölelj megint

 

Rúzsa Magdi - Nem maradunk

Bilicsi

Csákányi

Gandhi

Boldogság az, ha amit gondolsz, amit mondasz, és amit teszel, összhangban vannak egymással. 

(Mahatma Gandhi)

Koncz Zsuzsa - Szél hozott, szél visz el

Szabó Lőrinc: Szél hozott, szél visz el

 

Köd előttem, köd mögöttem,
isten tudja, honnan jöttem,
szél hozott, szél visz el
minek kérdjem: mért visz el?

Sose néztem, merre jártam,
a felhőknek kiabáltam,
erdő jött: jaj be szép!
-megcibáltam üstökét.

Jött az erdő: nekivágtam,
a bozótban őzet láttam,
kergettem, ott maradt,
cirógattam, elszaladt.

Ha elszaladt, hadd szaladjon,
csak szeretőm megmaradjon,
szeretőm: a titok,
ő sem tudja, ki vagyok.

Isten tudja, honnan jöttem,
köd előttem, köd mögöttem,
szél hozott, szél visz el,
bolond kérdi, mért visz el?