2012. május 22., kedd

Osho: Intuíció

Mi a különbség tudás és megismerés között? A szótár szerint nem sok, a létezésben azonban mérhetetlen nagy. A tudás elmélet, a megismerés élmény. A megismerés azt jelenti, hogy kinyitod a szemedet, és látsz; a tudás azt jelenti, hogy valaki más nyitotta ki a szemét, látott, és beszélt róla, te pedig egyszerűen begyűjtöd az információt. A tudás még akkor is lehetséges, ha vak vagy. A tudás lehetséges... Szem nélkül sok dolgot megtanulhatsz a fényről, de a megismerés nem lehetséges, ha vak vagy. A megismérés csak akkor lehetséges, ha a szemed meggyógyult, rendbe jött, ha látsz. A megismerés hitelesen a te saját élményed; a tudás hamis. A tudás átok, csapás, rák.

A meditáció a nem tudás állapota. A meditáció tiszta tér, nem zavarja meg tudás. Igen, a bibliai történet igaz: az ember a tudás révén bukott el, azzal, hogy evett a Tudás fájának gyümölcséből. A világ egyetlen más szent irata sem múlja felül ezt. Ez a parabola az utolsó szó; egyetlen más parabola sem jut ilyen magasságba és ilyen felismeréshez. 

Abban a bibliai parabolában hatalmas felismerés rejlik. Miért bukott el az ember a tudás révén? Mert a tudás távolságot teremt, mert a tudás teremtménye az „én" és a „te", mert a tudás teremtménye az alany és a tárgy, a tudó és a tudott, a megfigyelő és a megfigyelt. A tudás alapvetően skizofrén; hasadást teremt, amelyet azután lehetetlen áthidalni.
Ezért van, hogy minél nagyobb tudásúvá válik valaki, annál kevésbé lesz vallásos. Minél iskolázottabb valaki, annál kisebb a lehetősége, hogy eljut az egészhez. Jézusnak igaza van, amikor azt mondja: „Csak a gyerekek jutnak be az én országomba." Csak a gyerekek... mi az a minőség, ami egy gyerekben megvan, és amit te elveszítettél? A gyerekben megvan a nem tudás, az ártatlanság minősége. Csodálkozással néz, a szeme tökéletesen tiszta. Mélyre néz, előítéletek, ítélkezés, a priori képzetek nélkül. Nem kivetít; így azt ismeri meg, ami van. A gyermek ismeri a teljes igazságot, te csak a világi igazságot ismered.
Azt a valóságot, amelyet te terem tettél magad köré kivetítéssel, vágyakozással, gondolkodással. Azt a valóságot, ahogyan te értelmezed az igazságot.

Az igazság egyszerűen az, ami van; a valóság az, amit te megértettél - a te képzeted az igazságról. A valóság dolgokat tartalmaz, amelyek mind egymástól különállóak. Az igazság kizárólag egyetlen kozmikus energiát tartalmaz. Az igazság az egységet tartalmazza, a valóság a sokaságot. A valóság tömeg, az igazság eggyé válás.

Krishnamurti azt mondja: „Tagadni csend." Tagadni, de mit? Tagadni a tudást, tagadni az elmét, tagadni ezt a szüntelen elfoglaltságot a bensődben... teremteni egy elfoglaltságmentes teret. Amikor elfoglaltságmentes vagy, összhangban vagy az egészszel. Amikor elfoglalt vagy, kiesel az összhangból. Ezért történik, hogy mindannyiszor, ha sikerül teremtened egy pillanatnyi csendet, mérhetetlen öröm tölt el. Abban a pillanatban az életnek értelme van, abban a pillanatban az élet szavakon túli ragyogással telik el. Abban a pillanatban az élet tánc. Abban a pillanatban - még az is, ha a halál jönne - tánc és ünneplés lesz, mert az a pillanat nem ismer mást, mint örömöt. Az a pillanat örömteli, áldott.

2012. május 19., szombat

A belső csendről


A kút és a szamár tanmeséje

Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni mit is tehetne.
Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már betemetni; nem éri meg kihúzni az öreg szamarat.

Áthívta a szomszédjait, hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott és elkezdtek földet lapátolni a kútba. A szamár megértette, mi történik és először rémisztően üvöltött.
Aztán, mindenki csodálatára, megnyugodott. Pár lapáttal később a paraszt lenézett a kútba. Meglepetten látta, hogy minden lapátnyi föld után a szamár valami csodálatosat csinál. Lerázza magáról a földet és egy lépéssel, feljebb mászik. Ahogy a paraszt és a szomszédai tovább lapátolták a földet a szamárra, lerázta magáról és egyre feljebb mászott. Hamarosan mindenki ámult, ahogy a szamár átlépett a kút peremén és boldogan elsétált!

Az élet minden fajta szemetet és földet fog rád lapátolni. A kútból kimászás trükkje, hogy lerázd magadról és tegyél egy lépést.

Minden probléma csak egy lehetőség a továbblépésre. Bármilyen problémából van kiút, ha nem adod fel, nem állsz meg! Rázd meg magad és lépj egyet feljebb.

Michael Jackson - You Rock My World


2012. május 16., szerda

A szeretet bátorsága /Osho/


A félelem nem más, mint a szeretet hiánya. Cselekedj szeretettel, felejtsd el a félelmet. Ha jól szeretsz, a félelem eltűnik. Ha mély szeretet van benned, félelemnek nyoma sincs. A félelem negativitás, hiány. Ezt kell nagyon-nagyon alaposan megértened. Ha elmulasztod, sosem leszel képes felfogni a félelem természetét. Olyan, mint a sötétség. Sötétség nem létezik, csak úgy tűnik, mintha létezne. Valójában nem más, mint a fény hiánya. A fény létezik; távolítsd el a fényt, és ott a sötétség. Sötétség nem létezik, a sötétséget nem lehet eltávolítani. Tegyél, amit csak akarsz, nem tudod eltávolítani. Nem tudod arrébb tenni, nem tudod elhajítani. Ha valamit kezdeni akarsz a sötétséggel, a fénnyel kell tenned valamit, mert csak létező dolgokkal tudsz kapcsolatot teremteni. Kapcsold le a lámpát, ott a sötétség; kapcsold fel a lámpát, a sötétség eltűnik – de te ehhez a fénnyel tettél valamit. A sötétséggel semmit sem kezdhetsz. A félelem sötétség. A szeretet hiánya. Nem tehetsz vele semmit, és minél erősebben próbálkozol, annál jobban fogsz rettegni, mert annál tehetetlenebbnek érzed magadat. A probléma egyre bonyolultabbá válik. Ha harcolsz a sötétség ellen, veszíteni fogsz.

Előránthatsz egy kardot, és megpróbálhatod leszúrni, de csak kimerülsz az igyekezetben. És végül az elme azt gondolja: „A sötétség nagyon erős, ezért győzött le." Itt fut tévútra a logika. A gondolatmenet helyes: ha harcoltál a sötétség ellen, és nem tudtad legyőzni, nem tudtad megsemmisíteni, teljesen logikus, hogy arra a következtetésre jutsz: „A sötétség nagyon-nagyon erős. Gyenge vagyok hozzá képest." A valóság azonban ennek éppen az ellentéte. Nem te vagy gyenge, a sötétség gyenge. Valójában a sötétség ott sincs, ezért nem tudod legyőzni. Hogyan győzhetnél le valamit, ami nincs? Ne harcolj a félelem ellen, máskülönben egyre jobban rettegsz majd, és újfajta félelem hatol a lényedbe: a félelem a félelemtől, ami rendkívül veszélyes. Ha a félelem hiány, akkor a félelem a félelemtől voltaképpen a hiány hiányától való félelem. És ez az őrületbe kerget!

A félelem nem más, mint a szeretet hiánya. Cselekedj szeretettel, felejtsd el a félelmet. Ha jól szeretsz, a félelem eltűnik. Ahol mély szeretet van, ott nincs félelem.

Valahányszor szerettél valakit, akár egyetlen pillanatig is, volt benned félelem? Nyoma sincs egyetlen kapcsolatban sem, ahol - ha csak egyetlen pillanatig is - két ember igazán szereti egymást, és létrejön a találkozás, tökéletes összhangba kerülnek egymással, s abban a percben a félelem eltűnik. Mint amikor felkapcsolják a fényt, és eltűnik a sötétség. Ez a titkos kulcs: szeress jobban.

Ha úgy érzed, félelem van benned, szeress jobban. Légy bátor a szeretetben, meríts bátorságot hozzá. Légy kalandvágyó a szeretetben: szeress jobban, szeress feltétel nélkül, mert ahogy nő a szereteted, úgy csökken a félelem. És amikor azt mondom: szeretet, akkor a szeretet szó mind a négy síkját értem alatta: a szextől a szamádhiig.

Szeress mélyen. Ha egy szexuális kapcsolatban igazán szeretsz, sok félelem eltűnik a testedből. Ha a tested reszket félelmében, akkor a szextől retteg; az a szexuális kapcsolat nem elég mély. A tested remeg, nem tud megpihenni, nem érzi otthon magát. Szeress mélyen: a szexuális orgazmus minden félelmet kisöpör a testedből. Amikor azt mondom, hogy kisöpör minden félelmet, nem úgy értem, hogy merész leszel, mert a merész ember semmi más, mint a gyáva ellentéte. Ha azt mondom: minden félelem eltűnik, úgy értem: nem lesz benned többé gyávaság, sem merészség. Ez csak a félelem kétféle megközelítése. Nézd meg a merész embereket: látni fogod, hogy mélyen belül rettegnek, csak páncélt építettek maguk köré. A merészség nem fél elemnélküliség; csupán jól őrzött, ügyesen álcázott, eltakart félelem. Ha a félelem eltűnik, félelem nélkülivé válsz. A félelem nélküli ember pedig sosem ébreszt félelmet senkiben, és nem hagyja, hogy mások félelmet ébresszenek benne. A mély szexuális orgazmus otthonosságélményt ad a testnek. Nagyon-nagyon jó egészségi állapotba kerülsz tőle, mert a test teljességet érez. A második lépés a szeretet. Szeresd az embereket feltétel nélkül. Ha feltételeket őrizgetsz az elmédben, sosem leszel képes szeretni; a feltételek gátakat építenek. Ha a szeretet jótékony hatással van rád, miért törődnél a feltételekkel? Csodálatos élmény, nagyon kellemes érzést okoz - szeress hát feltétel nélkül, ne kérj semmit cserébe. Ha megérted, hogy kizárólag az emberek szeretete révén érheted el a félelemnélküliséget, szeretni fogsz, a puszta élvezetért! Az emberek általában csak akkor szeretnek, ha a feltételeik teljesültek. Azt mondják: „Ilyennek kell lenned, csak akkor foglak szeretni." Az anya így szól a gyermekéhez: „Csak akkor szeretlek, ha rendesen viselkedsz." A feleség azt mondja a férjének: „Ilyennek kell lenned, csak akkor tudlak szeretni." Mindenki feltételeket szab; a szeretet pedig tovatűnik. A szeretet olyan, mint a határtalan ég! Nem kényszerítheted szűk, behatárolt, korlátozott térbe. Ha beengeded a friss levegőt az otthonodba, aztán minden oldalról gondosan bezárod - becsuksz minden ablakot, becsuksz minden ajtót -, hamarosan áporodottá válik. Mindenszeretet-történés a szabadság egy darabja; ha bezárod a friss levegőt az otthonodba, minden áporodottá, piszkossá válik. Ez nagy gondot jelent az egész emberiségnek -már jó ideje. Ha szerelembe esel, mindent csodálatosnak látsz, mert abban a pillanatban nem szabsz feltételeket. Két ember feltételek nélkül közeledik egymáshoz. De amint megállapodnak, attól kezdve, hogy természetesnek veszik egymás létezését, feltételeket állítanak fel: „Ilyennek kell lenned, úgy kell viselkedned, csak akkor foglak szeretni." Mintha a szeretet alku tárgya lenne. Ha nem szeretsz teljes szívedből, csak alkudozol. Rá akarod kényszeríteni a másikat, hogy tegyen valamit érted, csak akkor fogod szeretni; máskülönben cserbenhagyod a szerelmedet. Büntetésként vagy kényszerítő erőként használod a szeretetet, de nem szeretsz. Akár visszatartod, akár megadod a szeretetet, egyik esetben sem a szeretet jelenti a végcélt, hanem valami más. Ha nős vagy, ajándékokat viszel a feleségednek, ő pedig örül neki, hozzád bújik, megcsókol. Ha azonban semmit sem viszel haza, távolságtartás alakul ki: nem bújik hozzád, nem közelít. Ha így cselekszel, megfeledkezel arról, hogy a szeretet nem csupán másoknak tesz jót, hanem neked magadnak is. A szeretet elsősorban azoknak segít, akik szeretnek. Csak másodsorban segít azoknak, akiket szeretnek. A hozzám forduló emberek azt mondják: „Az a másik nem szeret engem." Senki sem érkezik azzal: „Nem szeretem a másikat." A szeretet követelőzéssé vált: „A másik nem szeret engem." Ne törődj a másikkal! A szeretet csodálatos jelenség, ha te szeretsz, magadnak szerzel vele örömet. És minél erősebben szeretsz, annál szeretetre méltóbbá válsz. Minél kevesebb benned a szeretet, és minél több érzelmet követelsz másoktól, annál kevésbé leszel szeretetre méltó, annál zárkózottabbá válsz, az egódra korlátozódsz. És sértődékeny leszel: még ha valaki szeretettel közelít feléd, attól is rettegsz, mert minden szeretetben ott rejlik a visszautasítás, a meghátrálás lehetősége. Senki sem szeret - ez a gondolat egyre mélyebben beléd ivódik. Hogyan próbálja ez az ember megváltoztatni az elmédet? Téged próbál szeretni? Ez valami hazugság lehet, talán rá akar szedni? Biztosan valami alamuszi, ravasz alak. Védekezel. Senkinek nem hagyod, hogy szeressen, és te sem szeretsz senkit. Akkor aztán felbukkan a félelem. Akkor egyedül állsz a világban, teljesen egyedül, magányosan, kapcsolatok nélkül.Akkor hát mi a félelem? A félelem az az érzés, hogy nincs kapcsolatod a létezéssel. Legyen ez a félelem meghatározása: a létezéssel való kapcsolat elvesztésének állapota a félelem. Egyedül hagytak, mint egy síró gyermeket az üres lakásban, az apa, az anya és az egész család színházba ment. A gyermek ordít és sír a kiságyban. Egyedül hagyták, mindenféle kapcsolat nélkül, senki sincs, aki megvédje, megvigasztalja, nincs, aki szeresse; magány, végtelen magány veszi körül. Ez a félelem állapota. Mindez azért alakul ki, mert úgy neveltek, hogy nem engeded megszületni a szeretetet. Az egész emberiséget más dolgokra készítették fel, nem szeretetre. Gyilkolásra képeztek ki minket. A hadseregben több évig tanítanak ölni! Számolni tanítanak; a főiskolákon, az egyetemeken évekig oktatnak számolni, hogy senki se tudjon átverni, de te becsaphass másokat. Sehol sem kínálkozik azonban lehetőség arra, hogy szeress - hogy szabadon szeress.


…..Ha megszületik a szeretet, az elméből tűnik el a félelem. Szabaddá, nyugodttá, otthonossá válik az életed. Nem lesznek félelmek, nem lesznek rémálmok. Ha imádkozol, a félelmek nyomtalanul eltűnnek, mert az imádság révén végre egyetlen egésszé válsz - mély kapcsolatot érzel a teljességgel. Eltűnik a lélekből a félelem; akkor tűnik el a halálfélelem, ha imádkozol, egy perccel sem előbb.Ha pedig meditálsz, még a félelemnélküliség is eltűnik. Eltűnik a félelem, eltűnik a félelemnélküliség. Semmi sem marad. Vagyis csak a semmi marad. A mérhetetlen egyszerűség, a szűziesség, az ártatlanság.

(Osho)

2012. május 13., vasárnap

Guns.N.Roses-Sweet Child O'Mine magyarul



Édes gyermekem
(átírt fordítás)

Mosolya feltűnik szemembe
gyerekkoromat juttatja eszembe
hol még minden oly tiszta volt
mint a fényes kék égbolt
Akkor és most
itt van előttem
látom arcát
elrepít e csodás helyre
különösen...  messze-messze
Bámulom, de ha túl soká teszem
összetörök és sírva emlékezem.
Édes gyermekem
Édes szerelmem

Szemei mint a legkékebb ég
elsötétül, esőre készül.
Félek. Gyűlölöm a felhőket
s látni a fájdalmat, ahogy ott ül
és vár.
Haja mi biztonságot ád
emlékeimbe gyermekként
bújhatok hozzá.
S könyörgöm:  eső, villám,
kérlek, csendesen menj tovább!

Édes gyermekem
Édes szerelmem
Merre megyünk?
Hogyan tovább?
 
 
 

2012. május 12., szombat

Michael Jackson - Stranger In Moscow (magyarul)



"Egyedül...  hidegen legbelül"

Kószáltam az esoben
Az élet arca megorjít
Gyors és hirtelen kegyvesztettség
Hol van már a derült ég
A Kreml árnyéka kicsinyít le
Nem hagy élni Sztálin sírhelye
Folyton csak ezt láttam
Bár az eso állt volna el legalább
Milyen érzés
(Milyen érzés)
Milyen érzés
Milyen érzés
Mikor egyedül vagy
S szíved hideg
Itt hagyott el a hírnevem
S omlott össze az elmém
KGB hallgatott ki engem
Vegyék a nevem csak hagyjanak békén
Majd egy koldusfiú szólított
A fájdalmat megölik a jobb napok
Csak így, csak így folyt tovább
Az eso, újra és újra
Vedd a nevem, csak hagyj békén
Milyen érzés
(Milyen érzés)
Milyen érzés
Milyen érzés
Mikor egyedül vagy
S szíved hideg
Most milyen érzés
Milyen érzés
Milyen érzés
Mikor egyedül vagy
S szíved hideg

Milyen érzés
(Milyen érzés)
Milyen érzés
Milyen érzés
Mikor egyedül vagy
S szíved hideg
Most Milyen érzés
Milyen érzés
Milyen érzés
Mikor egyedül vagy
S szíved hideg
Mint egy idegen Moszkvában
(Uram irgalmazz)
Mint egy idegen Moszkvában
(Uram irgalmazz)

Veszélyrol beszélünk
Veszélyrol beszélünk, kedves
Mint egy idegen Moszkvában
Veszélyrol beszélünk, kedves
Mint egy idegen Moszkvában
Magányosan élek
Magányosan élek
Magányosan élek, kedves
Egy idegen Moszkvában
"Miért jöttél Nyugatról? Valld be!
Azért, hogy ellopd a nép vívmányait,
A munkások eredményeit "


forrás:  http://michaejacksonfans.mindenkilapja.hu/html/19038196/render/dalszovegek-magyarul


"... Az 1996-os Stranger In Moscow című videóklip Los Angelesben készült.
A dal a Dangerous turné alatt született egyetlen éjszaka alatt, amikor Michael éppen Moszkvában egyedül volt a hotel szobájában."



"Tom Molley, az Associated Press munkatársa szerint a dal „kísérteties, felkavaró leírása egy férfinak, akit megsebzett hirtelen zuhanása a magasból, és most a Kreml árnyékában sétál”.[23]
Chris Willman, a Los Angeles Times újságírója szerint a Stranger in Moscow „egy lépésnyire eltávolodott az album többi dalában érezhető egyvalamire összpontosító paranoiától, és inkább a régebbi, a Billie Jeanhez hasonló dalok mélyebb, elmosódottabb rettegéséhez áll közel. Jackson úgy érzi, egyedül van és sodródik az idegborzoló, glasznoszty előtti Oroszországban, és a láthatatlan KGB vadászik rá. „Itt, elhagyatva hírnevemtől / Armageddon az agyban” – énekli komor, tömör verseiben, majd a negyedik percben a hűvösség álarca eltűnik, és az énekes vigasztalhatatlan magányáról énekel. Ebben a dalban rejlik Michael Jackson igazi zsenialitása és talán igazi személyisége is.”[24]

Videoklip

A dal videoklipjét Nick Brandt rendezte, és Los Angelesben forgatták. Egymástól független jelenetekben hat embert mutatnak benne, akik egy városban élnek, és a világ többi része nem vesz róluk tudomást. A klip első fele mutatja be ezeket az embereket: egy férfit, aki hálószobája ablakából nézi a várost; egy nőt, aki egyedül ül egy kávézóban; egy hajléktalant az esős utcán; egy magányos alakot, aki galambokat etet; egy fiút, akit a többiek nem engednek, hogy velük játsszon; a hatodik szereplő maga Jackson, aki a város utcáin sétálva énekel. A klip második felében zuhog az eső és az emberek sietni kezdenek, a hat idegen pedig figyeli, ahogy a többiek hiába menekülnek az eső elől, majd kimennek a szabadba, és hagyják, hogy eláztassa őket az eső.
Jackson életrajzírója, J. Randy Taraborrelli szerint a klip Jackson valódi életén alapul. Az énekes gyakran sétált egyedül éjszaka, hogy barátokat keressen, még népszerűsége csúcsán is. Az 1980-as években egyre boldogtalanabb lett. „Még otthon is magányos vagyok” – mondta egyszer Jackson. – „Néha csak ülök a szobámban és sírok. Nagyon nehéz barátokat találni… Néha sétálok a környéken éjszaka, és azt remélem, találkozom valakivel, akivel beszélgethetek, de a végén megint otthon kötök ki.”[23][25]"  
forrás: WIKIPÉDIA

Michael Jackson-Give In To Me magyarul

http://indavideo.hu/video/Michael_Jackson_-_Give_In_To_Me_magyar

2012. május 6., vasárnap

Teliholdnál (Anyák napján)



Halk zene szól.
A hold oly gyönyörű,
fényes.
Nekem világít
s mondja:
ne sírj kislány,
nem vagy egyedül!
Kérlek...
De szívem zokog,
s könnyem potyog;
 Édesanyám,
örökre itt hagytál.
Szívem zokog,
könnyem potyog;
egyetlen fiam után.

Szívem zokog,
könnyem potyog;
Holdvilág!
Kérlek...
ölelésem add nékik át!

(2012. május 6.)

Elfáradtam

Kicsit elfáradtam
a gondolatok zsivajában
csendedre vágyom
s folyton csak várom;
legyen Igaz.
Találgatom,
kinek mi az
miben szeretne hinni
Ő és Te és Ti és Ők.
Mindenki
magának képzeli,
görcsösen szorítja,
 akarja...

S közben elvész a lényeg;
a színtiszta lélek.

/Elaine/