A gyermekek nevelése

"A szülők, a tanárok, a papok és az egész társadalom mind-mind különféle rétegekkel burkoljákü be a gyerekeket, ahogy idomítják őket. Rájuk aggatnak például egy vallásos ideológiát. A gyerek ezt sem választja meg magának. Pedig ha valakire olyat kényszerítenek, amit nem ő választ, akkor azzal megnyomorítják, tönkreteszik az intelligenciáját. Ha nem adják meg neki az esélyt, hogy választhasson, akkor nem engedik neki, hogy intelligensen éljen. Ezzel csupán azt érik el, hogy gépiesen cselekedjen. Keresztény lesz ugyan, de nem a saját döntése alapján. És ugyan mit jelent kereszténynek lenni, ha az egész nem a saját felismeréseiden, a saját megértéseden alapul?"

"Én azt mondom, egyetlen vallásosság létezik, és annak semmi köze nincs a Bibliához, a Védákhoz vagy a Gítához! Csak egy szeretni valóban képes szív és intelligencia kell hozzá. Másra nem, csak tudatosságra és meditativitásra van szükség. De ezt az egyházak persze nem fogadják el, és emiatt a szülők, akik egy bizonyos csoporthoz, nemzethez, egyházhoz, felekezethez tartoznak, kötelességüknek érzik, hogy saját ideáikat a gyerekeikre is ráerőltessék. A különös az, hogy a gyerekek mindig intelligensebbek, mint a szüleik, hiszen a szülők a múlthoz tartoznak, a gyerekek viszont a jövőhöz. A szülőket már beidomították, őket már bebugyolálták mindenféle eszmével és meggyőződéssel. Az ő tükreiket olyan sok por borítja már, hogy azok nem tükröznek vissza semmit. Ők már teljesen vakok.

 Csak egy vak ember lehet hindu, mohamedán, dzsaina vagy keresztény. Aki lát, az egyszerűen csak vallásos. Nem jár templomba vagy mecsetbe, nem imádkozik ostoba festményekhez. Az a sok isten, meg az a rengeteg babona! Ezeket mind a szülők hordozzák magukban. Amikor a gyermek megszületik, teljesen érintetlen, tiszta, nincs még ráaggatva semmi. Ez a szépsége: a tükrét még semmilyen por nem homályosítja el, így sokkal tisztábban lát."

OSHO